FERYFery Antal grafikusművész a 20. századi magyar grafika egyik jeles alkotója, kedvelt műfajának a fametszés technikájával készült kisgrafikának kiváló, és igen termékeny mestere. Neve  hazai és nemzetközi viszonylatban is ismert, kiváltképp az ex libris-gyűjtők népes táborában.

A neves művész így vallott családjáról, származásáról:

„Mindenki tudja Szerencsen, hogy őseim nem Vereckénél jöttek be Magyarországra. A szerencsi cukorgyár építésekor, 1888-ban kerültek ide Morvaországból. Tízen voltunk testvérek: 7 fiú és 3 lány. Három fiú a betűszedést tanulta ki, három pedig a vasesztergályosi szakmát. Én a bádogosságot tanultam ki a gyárban 1923-tól 1925-ig. Kétéves segéd voltam, amikor a Szerencsi Cukorgyár Rt. ösztöndíjával elkezdhettem tanulni az Iparművészeti Iskolában.

"Tizedes" magyar vagyok, mert családomnak az ország teljes ezer esztendejéből 100 év jutott. A családom a véradót is lerótta, mert hét Fery fiú összesen 30 évet katonáskodott, közülük egy még az I. világháború elején elesett, a második 43 éves korában halt hősi halált ugyancsak az orosz fronton, de már a II. nagy háborúban.

A nevem francia eredetű. Őseim a francia forradalomkor emigráltak Morva-, illetve Magyarországra. A felmenők között vannak németek is, úgy hogy gall, germán és szláv keverék vagyok. Én magyarul gondolkodom, magyarul érzek és magyarul imádkozom"

EXL 010 Az 1908. június 12-én született Fery Antal családjának tizedik gyermeke volt. Édesapja, FeryAltó gyári munkásként került Szerencsre, de sajnos a család hamar elveszítette az édesapát. Hasonlóan testvéreihez Fery Antal is a szerencsi cukorgyárban kezdett dolgozni, de felettesei felfigyeltek a mindig és mindenütt rajzoló fiúra, lehetővé tették, hogy 1927-től művészeti tanulmányokat folytasson Budapesten. Az Iparművészeti Iskolában Simay és Helbing tanárok voltak a mesterei.

1935-ben nyerte el a grafikusi oklevelet és eleinte főként reklámgrafikával, plakátok és bélyegtervek készítésével foglalkozott. Első kisgrafikáit – Varga Nándor Lajos irányítása alatt – 1939-ben készítette. Mire belelendült ebbe a műfajba, kitört a második világháború. Az ex libris gyűjtése stagnált, majd a háború végére teljesen elhalt, az exlibris-egyesületek feloszlottak. A művésza könyvjegyeivel egyetlen alkalommal,1943-ban még szerepelt a Műcsarnok kiállításán, azonban a háború forgószele őt is elragadta, katonai behívót kapott. EXL 005Grafikusi képesítése miatt a vezérkarnál teljesített szolgálatot, egyszerű közlegényként térképeket rajzolt. Amikor alakulatát a hadi események miatt Nyugatra telepítették, ő is Németországba került, majd hadifogságba esett. Hazatérésekor a megtorlás nem maradt el: bár felróható vétke nem volt, mégis négy esztendeig rendőri felügyelet alatt állt. A büntetés oka az a két antibolsevista plakát lehetett, melyeket a negyvenes években készített. Kollektív műteremben dolgozott, hozzá hasonlóan megbélyegzett művészek társaságában, "dekorációs" munkákon.

Csak az ötvenes évek közepén kezdett újból kisgrafikával, exlibrisszel foglalkozni.

1959-ben újjászületett a KBK -  a Kisgrafika Barátok Köre -, és ezzel az egész terület tevékenysége fellendült. (1978-tól haláláig a KBK. elnöke volt).

Fery Antal művészi tevékenységéve sok könyv és folyóirat foglalkozott, számos egyéni kiállítása volt (Budapest, Prága, Moszkva, nagyobb magyar városok, stb.) és közösexlibris kiállításokon vett részt. Nemzetközi díjakat is nyert, sok nemzetközi exlibris kongresszuson vett részt.

Tiszta stílusa mentes minden mesterkéltségtől – írja egyik méltatója, dr. Soós Imre –, hű maradt realista látásmódjához, nem engedett az absztrakt vonzásnak, és nem kívánt sohase szürrealista lenni.

Fery Antal szerény, jó humorú ember és művész volt. Számára grafikát vagy fametszetet  készíteni a nagy-nagy örömöt jelentett. Jelszava a német ősnyomdászoké volt: irtsd  a feketét (azaz könnyítsd meg a nyomtatást). Ez teszi világossá, érthetővé lapjait.

EXL 012A szerencsi Zempléni Múzeum felvállalta, hogy kiadja alkotásainak a jegyzékét. A 2005-ben megjelent kötetben a művek felsorolása mellett tanulmányok is szerepelnek.

Fery Antal életművét a szerencsi Zempléni Múzeum 1992 óta állandó kiállításon mutatja be, amelyet 2002-óta megújított formában ismerhet meg a művészetpártoló közönség. A tárlat a művész legkiválóbb alkotásait tárja a látogatók elé, tematikus csoportokba rendezve.

 

Nyelvváltó

Információk

Nyitva tartás:

   Hétfőtől péntekig:

8.00 - 17.00 között

 

   Szombaton, vasárnap

    és az ünnepnapokon

       10.00 - 17.00 között

 

Belépőjegy árak:

Teljes árú jegy: 600 Ft

Kedvezményes árú jegy: 300 Ft

 

Tárlatvezetés:

    családoknak (6 főig)

        1500 Ft

    csoportoknak (7 fő felett)

        4000 Ft

 

Telefon: 47/777770

 

Cím:

3900 Szerencs, Huszárvár u 11.

 

E-mail: muzeum@szerencs.hu

Képeslap-katalógus

 Képeslapok

Állományvédelem

 

 Copyright © 2017 Zempléni Múzeum  Rights Reserved.