Petrikovits02A szerencsi Zempléni Múzeum képeslap-gyűjteménye dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által jött létre. A felajánlás idején a gyűjtemény nagysága 400 000 darabra volt tehető, ami az azóta eltelt évek alatt jelentősen nőtt, jelenleg közel 1 millió darab lapot számlál. 

 Petrikovits doktor úr 1967-ben a  képeslapgyűjtők Szerencsen megrendezett második országos ankétján  ajánlotta fel híres gyűjteményét a település számára azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hoznak létre, és azt a községből a későbbiekben sem vihetik el. Dr. Petrikovits László híres műgyűjtő volt, nem csak a képeslapok tekintetében voltak jelentős darabjai, de az 1950-es évek után ez irányú tevékenysége egyre inkább e kollekcióra összpontosult. 
RAKTAR 003Gyűjteményét nemcsak rendkívül sikeresen gyarapította, de kialakította az osztályozásnak azt a rendszerét, amelyet kisebb módosításokkal a mai napig használunk a múzeumban. Ennek alapján a képeslapgyűjtemény darabjait öt nagy kategóriába csoportosítjuk: földrajzi, tematikus, üdvözlő, képzőművészeti és a különleges technikával előállított lapok.

A gyűjtemény legértékesebb és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi, városképi, a települések egyes épületeit ábrázoló lapok. Az e gyűjteményi részben szereplő darabokat további két nagy csoportba osztottuk: a megjelentetés időpontja szerint külön helyeztük el az 1945 előtt és a ’45 után kiadott képeslapokat. A földrajzi lapokat kontinensenként, országonként, településenként csoportosítva alfabetikus renden helyeztük el. Az 1945 előtti lapoknál a történelmi Magyarország településeit együttesen kezeljük.  A nagyobb városok anyagát témánként csoportosítva tároljuk (pl. utcák, terek, intézmények, szobrok, mozaikos lapok, látképek stb.). Ez a rendszer jelentősen megkönnyíti a gyűjteményegység kutathatóságát, amelyet egy katalógus is segít.

A tematikus lapok műfaja elsősorban a képeslapkiadás kezdeti időszakában volt népszerű. Ekkor a képeslap egyfajta tömegkommunikációs szerepet is betöltött, hisz minden jelentős és néha kevésbé fontos eseményről képeslapot is adtak ki. Szinte felmérhetetlen az a témagazdagság, amely ezt a gyűjteményegységet jellemzi. Csak a legfontosabb kategóriákat kiragadva itt tároljuk:

a történelmi,

a különböző eseményeket bemutató (kiállítások, vásárok, tűzesetek, földrengések, katasztrófák),

a gazdasági (mezőgazdaság, ipar, közlekedés),

a néprajzi (külföldi, magyar – tájegységek, települések, jellemző tevékenységek - szántás vetés, szüret, hímzés stb.),

atermészettudományi (állatok fajonként, nővények, barlangok, bányák),

a  híres embereket (írók, költők, zeneszerzők, színészek) ábrázoló képeslapokat.

A legnagyobb tömegben előállított képeslapok a társasági érintkezésben oly gyakran használt üdvözlőlapok voltak. A nagy egyházi ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, pünkösd), valamint a névnapokon szokássá vált, hogy a rokonok, ismerősök képeslapok által juttatták el egymáshoz üdvözletüket, jókívánságaikat. E gyűjteményi egységben külön válogatva találhatóak meg az újévi, karácsonyi, húsvéti, pünkösdi és a névnapi üdvözlőlapok, az egyes jellemző motívumok alapján csoportosítva.

kozmunkaA képzőművészeti lapok két nagy kategóriát alkotnak. Az egyikben azok szerepelnek, amelyek önmagukban is művészi alkotásnak tekinthetőek.

A múzeum látogatói leginkább a különleges technikával készült lapokat kedvelik. Ebben a gyűjteményi egységben nem  az ábrázolt tartalom a lényeges, hanem az a mód, ahogyan a képeslapot előállították. A kiadók a korabeli nyomdatechnika minden lehetőségét kiaknázták, hogy minél különlegesebb darabokat hozzanak létre. Nagyon gyakoriak a ún. domborított nyomással nyomott lapok, de a síkból a tér felé elmozdulást szolgálják a ún. zárt levelezőlapok, amelyek két lapból állnak, s szétnyitva különböző formákat képeznek. Gyakran nem a hagyományos papírt használták a lap alapanyagának. Ismerünk szarvasbőrből, nyírfakéregből, fenyőből, alumínium- vagy rézlemezből készült lapokat is. Az is divatos volt, hogy a papír alapanyagot különböző rátétekkel díszítették.  A matricás, a hímzett, a selyem, a gyöngyporos, a csipkés, a tükrös, a haj- és szövetrátétes lapok mellett kedvelt volt az élő virágos, nem egyedi készítésű, hanem bolti forgalomban árult lap is. A századforduló újítása volt az ún. átvilágítható lap, amely a természetes állapotában és a fény felé tartva két különböző képet mutatott, pl. megtekinthető volt egy épület kívülről és belülről, vagy nappal és éjszaka különbözősége.

 A képeslap megjelentése idején egy átlagos tömegtermék, az múló idő -  hasonlóan más tárgyakhoz -  megritkítja mennyiségét és megnöveli az értékét. Annyiban mégis eltér az egyéb tárgyaktól, hogy  a képeslap többet megőriz saját korának képi világáról, mint más dokumentumok, ráadásul megörökíti feladójának gondolatai, élményeit, ezért mindenképp méltó a megőrzésre.

Nyelvváltó

Információk

Nyitva tartás:

   Hétfőtől péntekig:

8.00 - 17.00 között

 

   Szombaton, vasárnap

    és az ünnepnapokon

       10.00 - 17.00 között

 

Belépőjegy árak:

Teljes árú jegy: 600 Ft

Kedvezményes árú jegy: 300 Ft

 

Tárlatvezetés:

    családoknak (6 főig)

        1500 Ft

    csoportoknak (7 fő felett)

        4000 Ft

 

Telefon: 47/777770

 

Cím:

3900 Szerencs, Huszárvár u 11.

 

E-mail: muzeum@szerencs.hu

Képeslap-katalógus

 Képeslapok

Állományvédelem

 

 Copyright © 2017 Zempléni Múzeum  Rights Reserved.